Akik ismernek engem, tudják, hogy gyakorlatilag egyáltalán nem eszem édességet. Na nem valami diétázós fogadalom miatt, hanem mert egész egyszerűen nem esik jól semmi, ami édes. Nyáron néha elcsábulok egy fagyira, síeléskor egy-egy Sport szeletre, hideg estéken egy bögre kakaóra, de ember legyen a talpán, aki ennél több édesség megevésére rávesz.
Mikor azonban megláttam ezeket a fotókat a Kois Associated Architects építésziroda Stelios Parliaros görög mestercukrásznak épített athéni édességüzletéről, a Sweet Alchemyről, még én is úgy éreztem, hogy itt akár törzsvendég is tudnék lenni. A láthatónak meghagyott nyers betonfalak, a plafontól padlóig futó rácsok (amelyekről egyébként a Szegedi Kortárs Balett Carmina Burana előadása jutott az eszembe, ami nagyon nagy kedvencem), az árnyékok, a szürke visszafogottság kontrasztja az édességek káprázatos színeivel, a fa padló textúrája és a mintázat, ahogy lerakták az egyes deszkákat - szerintem mind szuper cool...
Klassz lenne itt megvenni a reggeli Ischlert, nem igaz? ;)
Forrás: Yellowtrace
Fotók: Giorgos Sfakianakis